2015. augusztus 30., vasárnap

3.fejezet 37.rész(97.rész) - Interjú

   Ezek után még beszéltünk pár dologról, de a koncert miatt menniük kellett. Visszamásztam az ágyba, magam köré tekertem a takarót, és ha valaki hirtelen benyitott volna egy egyszerű bebugyolált E.T.-nek hitt volna. Luke a koncert után dobott egy jó éjt sms-t. Éreztem, hogy már sem barátok, sem egy pár nem vagyunk.
   Nem tudom mikor, de sikeresen elaludtam. A laptopom mellettem volt, felnyitva, egy online pletykaoldalon jártam mikor elaludtam. Ashtonról és Bryanaról. Az orámra pillantottam. Már jóval elmúlt egy. Mikor aludtam én el?.. Kinyújtóztam és lecsuktam a laptopot, majd a hasamra fordulva magamhoz vettem a telefonom.
- Az interjú! - kiáltottam fel. Kiugrottam az ágyból, és heves készülődésbe kezdtem. Lerohantam a lépcsőn, és majdnem elestem. Felrángattam magamra a cipőmet. - Majd jövök! - és már kint is voltam a házból. Nagy léptekkel igyekeztem a megbeszélt kávézóba. A nő is épp akkor ült le mikor én betoppantam.
- Gondoltam, hogy eljössz! - mosolya inkább volt vigyor.  Leültem a vele szembeni székbe, kértem magamnak egy latte-t, megvártuk még kihozzák, majd Marissa - így hívják a nőt - belekezdett a kérdéseibe.
- Jól értesült a világ, miszerint te és Ashton szakítottatok?
- Igen - válaszoltam kurtán.
- Hosszú időt töltöttetek együtt, csaknem egy évet, nemde?
- Uhm, pontosan egy évet és két hónapot. Előtte is ismertem már Ashtont, még a gimiből.
- Oh, szóval barátok voltatok? Hol és hogyan ismerkedtetek meg? - halvány mosoly költözött az arcomra, ahogy visszaemlékeztem arra a bulira.
- Igen, mondhatni legjobb barátok. Uhm, egy suli bulin. Egyforma Nickelback pólót viseltünk - mutattam a ruhadarabra, ami rajtam volt. - Beszélgettünk, és barátok lettünk. A srácokat is itt ismertem meg.
- És hogyan történt ez az egész barátságból szerelem?
- Ashton és a többiek eltűntek a nyárra, de egy táborban összetalálkoztunk, persze... - ne hozd szóba a levelet! - ... egyikünk sem tudta, hogy a másik is ott lesz. Megbeszéltük a dolgokat, és azt hiszem a második estén történt egy csók. Ezután kezdődött minden.
- Édes - láttam ahogy megforgatja a szemét. - Szóval nem nehéz magad mögött hagyni egy ilyen kapcsolatot? Azért egy kis megtörtség, vagy düh biztosan bújkál benned! - ne hagyd, hogy csapdába csaljon! Hazudj!
- Melyik embert ne törné meg egy kicsit a szakítás? Düh? Nincs. Ashtonnal barátiasan váltunk el. Ettől eltekintve még tartjuk a kapcsolatot - belekortyoltam a lattemba.
- Szóval nem zavarja a Luke-al való afférod? - félrenyeltem az italt, és köhögni kezdtem.
- Affér? Szó sincs erről! - higgadj le! Csak nyugi, és légy laza! - Luke és köztem nagyon jó barátság van, szinte már a bátyámnak mondanám.
- Az utóbbi napokban megjelent pár kép rólad és Luke-ról. Ezek a képek magukért beszélnek, szóval félre a mellébeszéléssel! Az olvasók az igazat akarják!
- Ez az igazság. Mint mondtam: Luke szinte már a bátyám, azok a képek pedig egy egyszerű baráti kiruccanáskor készültek. Nincs mit rejtegetnem! - dőltem hátra. Marissa-ban kezdett felmenni a pumpa a nyugodtságom miatt.
- A pletykák szerint Ashtonnak új barátnője van. Nem zavar?
- Nem. Mindenki megérdemli a boldogságot. Ashton egy nagyon kedves fiú, kijár neki, hogy egy hozzá illő lánnyal legyen.
- Ezzel azt szeretnéd mondani, hogy nem illettetek össze? Hogy míg Ashton egy kedves fiú, te az ellentéte vagy?
- Ashtonnal nagyon is szerettük egymást, szó sincs arról, hogy szerintem nem illettünk össze. Nem tudom milyen vagyok. Ezt a többi ember tudja eldönteni, nem én.
- Ashton boldognak tűnik az új barátnőjével, névszerint Bryana-val. Még egy csepp féltékenység sincs benned?
- Sajnos nem ismerem Bryanat, de nagyon szép lánynak tűnik a képekből ítélve. Ashton biztos nagyon boldog lesz vele! - mosolyogtam Marissa-ra, hogy ezzel is idegesítsem egy kicsit.
- Kanyarodjunk el egy kicsit erre a Luke-Te-Ashton háromszögre... Mióta szakítottatok Ashtonnal, Luke és Ashton között megromlott a kapcsolat? Talán miattad?
- Nem tudom mi zajlik Luke és Ashton között. Én semmi feszültséget nem érzékeltem kettejük között. Talán mások így látják, de nincsen így, legalábbis szerintem Luke és Ashton nagyon jó barátok, nem hiszem, hogy egy ilyen ügy miatt megromlana közöttük a kapcsolat.
- Azért valld be, hogy: zavar, hogy Ashton ilyen hamar túllépett rajtad! És, hogy Bryana-val boldogabb a képeken! - felálltam.
- Én azt hiszem elég kérdésre válaszoltam a cikkhez. Köszönöm a lehetőséget! Örültem! - elvettem a lattet az asztalról és kifelé indultam. Megkönnyebbültem ahogy kiértem a kávézóból, és friss levegőhöz jutottam. Legszívesebben felrobbantam volna. Próbáltam lenyugodni, eközben pedig leültem a park egyik padjára és elővettem a telefonomat. Végeztem az interjúval. Percekkel később a telefonom rezgésbe kezdett. Egyből felvettem.
- Hogy ment? - kérdezte egyből.
- Borzalmasan - a hajamba túrtam és előre hajoltam. - Próbált kínos és rossz helyzetbe hozni..
- Azért minden oké? - kérdezte.
- Persze, semmi gáz nincs. Kicsit kiakasztott, de ennyi.
- Rendben. Szeretnél még Ashtonnal beszélni, vagy már nem fontos?
- Uhm, majd jövőhét csütörtökön megbeszélem vele, ez nem annyira telefon téma - mindketten csendben maradtunk. Nem az a kínos csend volt, a jobbik fajta csend. Élveztem az engem körülvevő park változó színeit, és az alacsonyabb házak mögött kibúvó hegyek tetején.
- Uhm, nekem mennem kell. Később írok, vagy este felhívlak, jó?
- Jó - letettem a telefont, és ültem még ott egy kicsit. Még van négy napom, hogy kiokoskodjak mindent Ashtonnal kapcsolatban. Csak félrehívod, és elmondod. Csak félrehívod, és elmondod. Ismételgettem.
- Már ha a barátnője nem avatkozik közbe - motyogtam magamnak. Bryana biztos félre fogja érteni. Azt hiszi majd, vissza akarom édesgetni magamhoz Ashtont, de ez nem így van. Ha vissza is jön hozzám, azt önszántából tegye. Beléptem a lakásba, és körülnéztem. Renee egyedül ücsörgött a kanapén, egy magazint olvasott. Besétáltam hozzá, majd leültem mellé. - Tudod... - dőltem felé. Letette az újságot és rám nézett. - Csütörtökön LA-be megyek egy díjátadóra, méghozzá Luke-al. Szóval meg kellene adni a módját. És, arra gondoltam, hogy eljönnél-e velem ruhát venni? Csak te és én. És jól kibeszélünk mindent! - mosolyogtam. - Benne vagy?
- Persze! - szélesen elmosolyodott.
- Mikor érnél rá?
- Mondjuk, most? - kérdezte lelkesen. - Szólok anyának! - állt fel, és máris anya keresésére indult. Én addig felmentem, vettem magamhoz némi pénzt, és már készen is voltam, Renee-vel együtt. Hátha történik valami jó is ebben a napban...

2 megjegyzés:

  1. Nagyon tetszett ;) siess a kovivel !!! ❤❤❤
    Puszii Torii ❤

    VálaszTörlés
    Válaszok
    1. Orulok, hogy tetszett. A suli miatt nem tudom mikor kerul kina kovetkezo:)

      Törlés